Képzeld el, hogy hirtelen abbahagyod a partnered minden mozdulatának ellenőrzését, és nem várod el tőle az érzéseid állandó megerősítését.
Szokatlan könnyedség van a levegőben, ami eleinte még ijesztő is – a tudósítója szerint.
Ez a pszichológiai jelenség jól tanulmányozott: minél jobban ragaszkodunk egy emberhez, annál inkább ösztönösen elhúzódik.
Fotó: Pixabay
A szeretet állandó megerősítésének igénye gyakran inkább a saját bizonytalanságunkból fakad, mintsem a figyelem hiányából. A szakértők szerint egészséges kapcsolat csak két egész egyéniség között lehetséges, nem pedig olyan felekkel, akik a teljességet keresik egymásban.
Amikor a boldogságunkért viselt felelősség terhét a partnerünkre hárítjuk, az elkerülhetetlenül feszültséghez vezet. Kezdi úgy érezni, hogy olyan kötelezettségek csapdájában van, amelyeket soha nem vállalt.
Egy szentpétervári pszichológus megjegyzi, hogy a praxisában azok a párok a legharmonikusabbak, ahol mindenkinek van személyes tere és hobbija.
A saját életünket fejlesztve nem eltávolodunk, hanem érdekesebbé válunk egymás számára. Új beszélgetési témák, friss érzelmek merülnek fel, amelyeket meg akarunk osztani. A szerelem megszűnik az unalom elől való menekülésnek lenni, és két felnőtt tudatos döntésévé válik.Próbálj ki egy kísérletet: szentelj egy hétvégét csak magadnak, anélkül, hogy minden lépést összehangolnál. Csinálj valamit, amit igazán élvezel, tekintet nélkül a partnered véleményére. Felfrissülve és kiteljesedve fogsz hazatérni, nem pedig a kölcsönös panaszkodásba belefáradva.
Az értéked nem a telefonodon lévő üzenetek számától vagy az együtt töltött éjszakáktól függ. Ez belülről fakad, és a partnered ezt intuitíve érzi. A függetlenség mágnesként vonzza a figyelmet és a tiszteletet, mint bármilyen igény.
Olvassa el még
- Miért idegenedik el a partner: csendes párkapcsolati viszály, amit nem vesznek észre időben
- Ne fixírozd tovább a partneredet: a „másiknak” nevezett kontinens felfedezésének művészete
