A cukorról való lemondás olyan, mint egy detektívtörténet nem egyértelmű végkifejlettel, ahol a test a lázadásból a hála felé halad.
Eleinte úgy tűnik, hogy az élet elveszti élénk színeit, megfosztva a klasszikus desszertektől és az édes doppingtól – számol be a tudósítója.
Néhány hét elteltével azonban elképesztő változások kezdenek megjelenni, amelyek közül az első az energiaszint stabilizálódása a nap folyamán. Eltűnnek az ebéd utáni éles aktivitási visszaesések, amikor legszívesebben az asztalra hajtanád a fejed, és elfelejtesz aludni.
Fotó:
A cukoringadozás, a hirtelen emelkedő és ugyanilyen gyors vércukorszint-csökkenéssel járó ingadozások már a múlté. Az állandó éhségérzet is megszűnt, amelyet gyakran inzulincsúcsok váltanak ki.
Az evés tudatosabbá válik, és a cukorbombázástól megtisztított ízlelőbimbók kezdik felfogni az ételek valódi ízét. A paradicsom újra édesnek tűnik, a zabpehely bogyós gyümölcsökkel pedig adalékanyagok nélkül teljes értékű desszert lesz.
Az endokrinológusok ezt azzal magyarázzák, hogy csökken az inzulinrezisztencia, és a szervezet megtanulja saját zsírraktárait üzemanyagként használni.
Ez nemcsak a testsúlyra, hanem a bőrre is pozitív hatással van, mivel a felesleges cukor beindítja a kollagén glikációs folyamatát. Sokan észreveszik, hogy a pattanások és a bőrpír csökken, az arc pedig frissebbnek és feszesebbnek tűnik.
Csökkenti a máj terhelését is, amely a felesleges fruktózban az alkohol feldolgozásához hasonló elven kezd működni. Ez segíthet csökkenteni a zsigeri zsírt, azt a zsírt, amely a belső szerveket veszi körül, és amely a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelenti.
A szívrendszer is megkapja a maga bónuszát, normalizált vérnyomás és alacsonyabb trigliceridszint formájában. Az édességek teljes és hirtelen elhagyása azonban komoly pszichológiai kihívást jelenthet, ami összeomlást okozhat.
A táplálkozási szakemberek azt tanácsolják, hogy ne essünk aszkézisbe, hanem ésszerűen közelítsük meg a folyamatot, és ésszerű mennyiségben helyettesítsük a finomított cukrot természetes analógokkal. Egy érett mangó, egy édes sárgarépa vagy egy marék datolya negatív következmények nélkül kielégítheti az édes íz iránti igényt.
A fő következtetés, amit az ezen az úton járók levonják maguknak, hogy a szigorú korlátozások követése helyett inkább kontrollt szereznek étkezési szokásaik felett. Az édességet nem napi szükségletként kezdik érzékelni, hanem különleges, ritka élvezetként, amelynek értéke csak növekszik.
Olvassa el még
- Gyaloglás vs. kimerítő edzés: egy egyszerű mozgás rejtett hatékonysága
- Miért tegyük el lefekvés előtt egy órával az okostelefonunkat: hogyan lopja el az energiánkat a kék fény
