Megszoktuk, hogy sürgető felhívásokat hallunk, hogy igyunk több vizet, mintha ez lenne az univerzális gyógymód minden betegségre.
A híres-hírhedt nyolc pohár hajszolásában azonban kevesen gondolnak arra, hogy létezik egy arany középút, amelynek megsértése problémákat okozhat – számol be a tudósítója.
A hiponatrémia, vagyis a vízmérgezés egy ritka, de veszélyes állapot, amikor a túlzott vízfogyasztás drasztikusan csökkenti a vér nátriumszintjét.
Fotó: Pixabay
Az idegrendszer zavart szenved, ami agyödémához, görcsrohamokhoz, sőt kómához is vezethet, ami különösen kockázatos a maratonfutók számára, akik esztelenül pótolják a folyadékveszteséget. Szerencsére a normális életben nehéz ilyen állapotba kerülni, de a rossz közérzet enyhe formái nem ritkák.
A szervezet sokkal okosabb, mint gondolnánk, és a szomjúságérzet mechanizmusát az evolúció évezredei csiszolták ki, hogy időben jelezze a folyadékhiányt.
Vizet inni anélkül, hogy szükségét éreznénk, olyan, mintha a benzintankot csordultig töltenénk, amikor már tele van. Sokkal ésszerűbb, ha arra figyelünk, hogyan érezzük magunkat: egy enyhe szájszárazság vagy enyhe fejfájás már jó ok arra, hogy igyunk néhány kortyot.
Az egyéni folyadékbevitel sok tényezőtől függ: az éghajlattól, a fizikai aktivitás mértékétől, a táplálkozástól, sőt még az anyagcsereráta mértékétől is.
Aki leveseket, zöldségeket és gyümölcsöket eszik, az már jelentős mennyiségű vizet kap az étkezéseivel, ellentétben azzal, aki a száraz ételeket részesíti előnyben. Az általános ajánlásokat vakon követni anélkül, hogy figyelembe vennénk az életkörülményeket, meglehetősen értelmetlen gyakorlat.
A folyadék minősége legalább akkora szerepet játszik, mint a mennyisége. A szénsavas, cukros italok és a csomagolt gyümölcslevek lényegében arra kényszerítik a szervezetet, hogy saját nedvességét használja fel az emésztésükhöz, ami csak súlyosbítja a kiszáradást.
A kávé és a tea enyhe vízhajtó hatású, de napi néhány csésze nem árt a vízháztartásnak, ha az étrend többi része kiegyensúlyozott.A megfelelő ivás legjobb mutatója a vizelet színe: világos szalmaszínűnek kell lennie, szúrós szag nélkül.
A sötét, tömény szín vízhiányról, míg a teljesen átlátszó szín a túlzott vízbevitelről árulkodik.
A szerző egyszer azzal hozta magát állandó duzzadásba és a megtörtség érzésébe, hogy naponta három litert próbált magába önteni, és csak miután visszatért a szomjas iváshoz, érezte jobban magát.
A víz az élet, de fogyasztása nem válhat kényszeres rituálévá, amelytől a belső béke függ.
Bízz a testedben, igyál tiszta vizet, amikor kedved tartja, és ne feledd, hogy a folyadékfogyasztás, mint minden más, a mértékletességről és a tudatosságról szól.
Olvassa el még
- Amikor az alvás fontosabb, mint az edzés: hogyan ismerjük fel a szervezet túlterhelésre utaló jelzéseit
- Miért rehabilitálták a táplálkozási szakemberek a reggelit: új tények a nap első étkezéséről
