Az őszi levélszőnyeg egyes kertészek számára a rendetlenség szimbólumának tűnik, amelyet azonnal el kell távolítani és elégetni.
Egy hozzáértő számára azonban felbecsülhetetlen értékű építőanyag, amellyel egy egyedülálló ökoszisztémát hozhatunk létre közvetlenül a lábunk alatt – számol be a tudósítója.
A fokozatosan lebomló levelekből levélhumusz lesz – egy különleges talajtípus, amely hihetetlenül laza, vízigényes és tápanyagokban gazdag. Ezt a folyamatot mesterségesen nem lehet reprodukálni, bármennyire is próbálkozunk.
Fotó:
A vastag lombréteg alatt láthatatlanul pezseg az élet: földigiliszták dolgoznak a szerves anyagok újrahasznosításán, és hasznos mikroorganizmusok szaporodnak. Ez egy természetes termékenységgyár, amely szabadnap nélkül dolgozik.
A fák és évelők gyökerei egy ilyen takaró alatt megbízhatóan védve vannak a hirtelen hőmérséklet-változásoktól és a hó nélküli teleken a kemény fagyoktól. A lombozat termoszként működik, elsimítja az elemek csapásait, és időt ad a növényeknek, hogy felkészüljenek a hidegre.
Tavasszal a lehullott levelekben áttelelt hasznos rovarok felébrednek, és azonnal munkához látnak, szabályozva a kártevők számát. A levelek eltávolításával megfosztjuk őket otthonuktól és a kertünk védelmének kiindulópontjától.
A fák alatt hagyott levelek természetes mulcsot képeznek, amely elnyomja az egynyári gyomok növekedését és megtartja a nedvességet. A táplálás és a védelem kettős hatását érjük el a legkisebb erőfeszítés és költség nélkül.
Természetesen a gombabetegség nyilvánvaló jeleit mutató beteg leveleket, mint például a parlagfű vagy a lisztharmat, még mindig jobb eltávolítani és elégetni. De az általános szabály továbbra is érvényes: az egészséges lehullott leveleket vissza kell juttatni a talajba, nem pedig a tűzbe.
Olvassa el még
- Nitrogéntúladagolás: amikor a gondoskodásból kár lesz
- Miért hagyjuk abba a gyomirtást: a paradox út a tiszta ágyásokhoz
