Egy forró nyári napon csábító, hogy felfrissítsük növényeinket egy egyenesen a kútból vagy a fúrt kútból érkező hideg vízzel, mivel úgy tűnik, hogy ez megkönnyebbülést hoz számukra.
Ez a jó szándékú segítség azonban igazi sokkhatásnak bizonyul a meleg talajhoz szokott gyökérzet számára – számol be a tudósítója.
A hirtelen hőmérsékletváltozás az emberi megfázáshoz hasonló állapotot okoz a növényekben, lelassítva minden létfontosságú folyamatot. A gyökerek átmenetileg elveszítik a nedvesség és a tápanyagok felvételének képességét, még nedves talajban is.
Fotó:
A paradicsom és az uborka, ezek a déli országok hőimádó őslakosai különösen fájdalmasan reagálnak a hideg öntözésre. Gyökérrothadás alakul ki náluk, leveleik megsárgulnak, petefészkeik pedig tömegesen lehullanak, így termés nélkül maradnak.
Az állandó hideg vízzel való öntözés az immunitás fokozatos gyengüléséhez vezet, így a növények könnyű prédává válnak a kórokozók és kártevők számára. Olyanok lesznek, mint a krónikusan hipotermiás emberek, akik állandóan betegek és képtelenek a fertőzésekkel szemben felvenni a harcot.
Az ideális öntözővíz-hőmérsékletnek a lehető legközelebb kell lennie a talaj hőmérsékletéhez a gyökerek mélyén. Ennek legegyszerűbb módja, ha reggel nagy tartályokba öntjük a vizet, hogy az napközben felmelegedjen.
Az utóbbi években népszerűvé vált csepegtető öntözés szintén megoldja a hideg víz problémáját, de kissé más módon. A víznek van ideje felmelegedni, mivel lassan halad át vékony tömlőkön, amelyek közvetlenül a napfényben fekszenek.
A gyökér alatt, nem pedig a levelek fölött történő öntözés csökkenti a párolgást, és lehetővé teszi a nedvesség hatékonyabb felhasználását. Ez különösen fontos száraz időszakokban, amikor minden liter víz számít, és a lehető leghatékonyabban kell felhasználni.
Az öntözés legjobb időpontja a kora reggeli órák, amikor a nap még nem kezdett el sütni, és a víz nem párolog el azonnal. Az esti öntözés is megengedett, de túlzott páratartalmat okozhat, ami gombabetegségek kialakulásához vezethet.
Egyes növények, mint például a sütőtök vagy a cukkini, erős, mélyen a talajba nyúló gyökérzettel rendelkeznek, és kevésbé érzékenyek a víz hőmérsékletére. De még ezeket sem szabad úgy tesztelni, hogy jéghideg vizet öntünk rájuk, amikor a nap a legmelegebb.
A meleg víz használatának megszokása egyike azoknak az apróságoknak, amelyek elválasztják a közepes termést a kiválótól. Nem igényel különösebb anyagiakat, csak egy kis fegyelmet és a cselekedeteink megtervezését.
Próbálja ki, hogy az egyik ágyást a szezon során csak meleg vízzel öntözi, egy másik ágyást pedig egyenesen a kútból származó vízzel, és a különbség nyilvánvaló lesz. Az előbbiben lévő növények erősebbek, egészségesebbek lesznek, és bőséges termést hoznak.
A hideg víz csendes stressz, amelynek hatása nem azonnal, hanem halmozódva jelentkezik. A növények satnya megjelenését gyakran nem kapcsoljuk össze ezzel az okkal, mindent a rossz időjárásnak vagy a műtrágya hiányának tulajdonítunk.
Ennek az egyszerű hibának a kijavítása lehet a varázskulcs, amely kinyitja az igazán sikeres kertészkedés ajtaját. Néha a legjelentősebb áttörések látszólag apró hibák kijavításában rejlenek.
—
Olvassa el még
- Miért a csalán a kertész legjobb barátja: a gyomnövényből növényi elixír lesz
- Hogyan hosszabbítsuk meg az uborka termésérését mély őszig: késői szezonbeli trükkök
