Kívülről nézve ez a folyamat egyszerű mechanikus műveletnek tűnik: a talaj gereblyézése a bokor tövéhez.
E mögött azonban egy összetett agrotechnika rejlik, amely közvetlenül befolyásolja a gumók számát és méretét – számol be a tudósítója.
A pergetés fő célja, hogy serkentse a további föld alatti szárak, az úgynevezett sztolóniák fejlődését, amelyek végén a termés képződik. Minél több a sztolónium, annál több burgonyát tud egy növény termelni.
Fotó:
Az első pergetést akkor végezzük, amikor a palánták már 15-20 cm magasra nőttek, gyakorlatilag a fejükkel takarjuk be őket földdel. Ez nem csak az új tőosztások növekedését indítja be, hanem megvédi a zsenge zöldeket az esetleges visszatérő fagyoktól is.
A földet a gyökerekig felgereblyézve lazább és légáteresztő réteget hozunk létre, amelyben a gumók könnyebben fejlődhetnek. A sűrű, tömörített talajban a burgonya kicsire nő, és gyakran csúnya alakú.
A talaj gerincét jobban felmelegíti a nap, ami különösen fontos a szezon elején, amikor még hideg a talaj. A meleg aktiválja a gyökérnövekedést és elősegíti a gyorsabb szárképződést.
A pergetés során egyúttal elpusztítjuk azokat a gyomokat, amelyek még csak most kezdtek el csírázni, és még nem volt idejük megerősödni. Ez további gyomirtást takarít meg, és csökkenti a tápanyagokért folytatott versenyt.
A második pergetést általában 2-3 héttel az első után, közvetlenül a burgonya virágzása előtt végezzük. Segít a gerinc véglegesítésében és serkenti a második gumóhullám ültetését.
Ez a kezelés megakadályozza a burgonya kizöldülését is, amely akkor következik be, amikor a burgonyát napfény éri. A zöld gumókban felhalmozódik a szolanin nevű méreg, és étkezésre alkalmatlanná válnak.
A legjobb, ha hűvös, felhős napot vagy a reggeli órákat választjuk a pergetéshez, hogy a növényt ne tegyük ki további stressznek a hőség miatt. Ilyenkor a szárak rugalmasabbak, és kevésbé valószínű, hogy eltörnek.
Egyes kertészek a klasszikus ültetést szalmával vagy levágott fűvel történő mulcsozással helyettesítik. Ez a módszer szintén jól működik, különösen nehéz talajon, ahol a talaj nem lélegzik jól.
Ne hanyagolja el ezt az egyszerű, de hatékony technikát, még akkor sem, ha csak néhány vödör burgonyát termeszt. Garantáltan növeli a bokronkénti terméshozamot és javítja a termés minőségét.
A burgonyát az ember évszázadok alatt csiszolta ki, és a burgonya a sikeres termesztés szerves része. Ez egy olyan eset, amikor a hagyományos módszert a modern növényfiziológiai ismeretek támogatják.
Olvassa el még
- Mi történik a terméssel, ha nem metszik a paradicsomot: a buja zöldítés árnyoldalai
- Miért érdemes a szezon végén vetni az ún. mellékvetéseket: a zöld segédnövények csendes munkája
