A talaj savassága: a zöldségeskert kudarcainak rejtett oka

Gondosan választunk fajtákat, műtrágyázunk és folyamatosan öntözünk, de gyakran figyelmen kívül hagyunk egy alapvető paramétert – a talaj pH-értékét.

Ez a láthatatlan mutató határozza meg, hogy a növények mennyire sikeresen tudják a tápanyagokat még a gazdag talajból is felvenni – számol be a tudósítója.

A savas talajokban a foszfor, a kálium és számos mikrotápanyag oldhatatlan vegyületekké alakul, így a gyökerek számára hozzáférhetetlenné válik. A növények szó szerint éheznek, amikor a hűtőszekrény megtelt, és a tápanyaghiány minden jelét mutatják.

Fotó:

A lúgos környezet ugyanilyen veszélyes, blokkolja a vas, a mangán és a bór felvételét, klorózist okoz és megzavarja a fotoszintézist. A levelek megsárgulnak, a növekedés lelassul, és a növény nem tudja kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A savasságot speciális műszerrel vagy a kertészeti központokban kapható egyszerű lakmuszpapírokkal lehet meghatározni. Az olyan népi módszerek, mint az ecet és a szódabikarbóna csak megközelítő és gyakran félrevezető képet adnak.

A legtöbb zöldségnövény a talajoldat semleges vagy enyhén savas reakcióját kedveli, nagyjából az 5,5-7,0 pH-tartományban. Az erős eltérések bármelyik irányban stresszes körülményeket teremtenek a növények számára.

A savasság nem állandó érték, változik az öntözővíz, a kijuttatott műtrágyák, sőt az előveteményektől is. Az időszakos ellenőrzés segít időben észrevenni a kedvezőtlen változásokat.

A talaj dezoxidációja fokozatos folyamat, amely szisztematikus megközelítést és a különböző anyagok hatásmechanizmusainak megértését igényli. A porított mész gyorsan hat, de túladagolás esetén megégetheti a gyökereket.

A dolomitliszt enyhébb megoldás, emellett magnéziummal dúsítja a talajt, ami különösen fontos a paradicsom és a burgonya számára. Tavasszal, ültetés előtt két héttel is kijuttatható, anélkül, hogy a növényeket károsítaná.

A fahamu nemcsak a savasságot csökkenti, hanem mikrotápanyagok egész komplexumát tartalmazza hozzáférhető formában. Hatása azonban kevésbé kiszámítható, mivel összetétele az elégetett anyagtól függően változó.

A hüvelyesek családjába tartozó sziderátok természetes dezoxidánsok, amelyek javítják a talaj szerkezetét és a talaj kémhatását. A csillagfürt, a bükköny és a fakélia élő laboratóriumként működik, fokozatosan normalizálva a közeg pH-értékét.

Ennek a paraméternek a figyelmen kívül hagyása semmissé teszi a növények trágyázására és gondozására tett összes erőfeszítését. Lehet, hogy évekig nem érti, hogy a szomszédjának miért van rekordtermése, míg az Ön ágyásai sápadtak és soványak.

A növények kiválasztása a talaj savassága alapján bölcs stratégia, amely sok felesleges munkától kíméli meg Önt. Az áfonya és a rododendronok jól megélnek a savanyú talajban, és nem igényelnek semmilyen korrekciót.

Ha egyszer időt szán a pH meghatározására és beállítására, optimális feltételeket teremt minden zöldségnövény növekedéséhez. Ez az az alap, amelyre a sikeres gazdálkodás egész épülete épül.

Ne feledje, hogy a talaj nem egy inert anyag, hanem egy összetett kémiai laboratórium, ahol minden paraméter fontos. A savasság egyfajta karmestere ennek a zenekarnak, amelyen az egész mű harmóniája múlik.

Olvassa el még

  • Miért érdemes sügérkrumplit termeszteni: a föld alatti termesztés tudománya
  • Mi történik a terméssel, ha nem metszed a paradicsomot: a buja zöldítés árnyoldalai


Share to friends
Rating
( No ratings yet )
Hasznos tippek és trükkök a mindennapokra